Soha

Soha nem szeretett

Se így,

Se úgy,

Sehogy.

Álomfiú

Láttam ma egy szőke, göndör fürtös fiút az utcán.

Tengerkék szeme volt, rögtön beleszerettem.

Ő rám se nézett, de szépen mosolyogva sétált.

Azt hiszem, szerelmes vagyok.

Láttam tegnap egy barna fürtös fiút az utcán.

Gesztenyebarna szeme volt, rögtön beleszerettem.

Rám nézett, összemosolyogtunk, majd ment is tovább.

Azt hiszem, szerelmes vagyok.

Láttam tegnapelőtt egy fekete fürtös fiút az utcán.

Sötétzöld szeme volt, rögtön beleszerettem.

Beszédbe elegyedtünk, ketten sétáltunk tovább.

Azt hiszem, szerelmes vagyok.

Láttam két nappal ezelőtt egy vörös fürtös fiút az utcán.

Vérvörös szeme volt, rögtön beleszerettem.

Megállt előttem és randevúra hívott, én pedig igent mondtam rá.

Azt hiszem, szerelmes vagyok.

Három nappal ezelőtt senkit sem láttam az utcán.

Láthatatlan képzelgés volt csupán, hogy egyszer,

Talán egyszer majd találkozok valakivel az utcán,

Akibe szerelmes lehetek.

Magá(r)ny

Állok a tömegben egyes-egyedül,

Beszélek, de a hangom nem jut el hozzátok.

Csak egyvalaki hallja meg:

A hátam mögött nyújtózkodó árnyék,

Ami egyre hosszabb és hosszabb lesz.

Igyekszem én szavakat kiadni magamból,

De már más nyelvet beszélünk,

Már nem értetek meg.

Ne aggódjatok,

Én se magamat.

Csak az árnyékom ért meg.

Lassan én leszek Ő.

Vagy inkább ő lesz Én.

Testemet, lelkemet áthatja a mélyről jövő sötétség

És én nem tudok mit kezdeni vele.

Szorít magához, erőmet elveszi, egyre gyengébb leszek.

De Te, kedves Árnyék, megmaradtál erősnek.

Lekapcsolódnak a lámpák,

Az ajtókat is mindenki jól bezárja,

Véletlenül se tudjon senki se ajtót nyitni nekem,

Ha esetleg keresnék valakit.

Elvesztem a saját magányomban.

A szívem kicsiny ajtaja elé ledob egy hatalmas követ az Árnyék.

Azt mondja „jó lesz ez itt”.

Bólintok, mást már úgy se tehetek.

Jó nekem így.

Jó nekem Így…